2009. december 22., kedd

az a szerencsénk,hogy nem lajhároknak születtünk :D

reggel. 9 : 45 - rohanva indulok el, remélve hogy semmit, azaz semmit nem hagyok otthon. gyorsan postára, majd 10 után valamennyivel megérkeztem Viviékhez. majd a tesckoba ajándékot venni. hosszabb válogatás után 10:30 körül már a hazafelé menő buszt vártuk.
12:30 csokonai szinház. vártam sanyit aki párperc múlva már ott is volt. megöleltem, nagyon hiányzott. a délután további részét vele töltöttem. sokat beszélgettünk, meg ilyesmi. szar dolga lehet a kavicsoknak, fáknak, lajhároknak és kesztyűknek. : D felmentünk a Kálvin térnél egy ilyen izére. sanyi : "emlékezzünk meg Istvánról, a cigiről. a nyugodt dobozban egy gyújtótól halálos sebet kapott (felszakadt a papírbőre). kegyes és szép halál reményében elszívtam volna, de aztán a sérülésnél nem égett tovább. megpróbáltam letörni az elhalt részt, de istván eltört a füstszűrőjénél. sajnálom"
szenvedtünk egy sort ezzel a képpel. de jólsikerült *-* csak mert Sanyi, ismétlem Sanyi állította be, és mert Én, ismétlem az ÉN telefonommal lett csinálva :D
összefoglalva a mai napot : nagyonSZERETLEK sanyi, és te egy olyan ember vagy, akiben megbízom, és jó beszélgetni. ( :
"Minden időben szeret, aki igaz barát, és testvérül születik a nyomorúság idején."

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése