2012. szeptember 26., szerda

God teaches me today

 
Minden szabad nékem, de
... nem minden használ...
... nem minden épít...
... ne váljak semminek a rabjává.”
(1Kor 6,12; 1Kor 10,23)


Valakivel „járni” ezt jelenti: egy irányba haladunk, ismerkedünk, kapcsolatot építünk.
Istennel való járás = imádság-állapot.

Azt hiszem, a „járás”-hoz mindenekelőtt szabadságra van szükség. Ez a szabadság azonban nem szabadosság. A vonat szabadabban mozog a sínen, mint anélkül. Ahhoz, hogy az együtt járásban is valóban szabadok legyetek, ragaszkodnotok kell ahhoz a „sín”-hez, amelyre az egymás iránti valódi – nem önző – szeretet helyez titeket.
Mi a célod? – újra kérdezem. Mert „járni” csak céllal érdemes. Ne légy olyan, mint a vidámparki repülő, amely csak körbe jár egy rúdon, de nem visz sehová. Akkor járj, ha el akarsz jutni valahová. Hová?
Valódi célja lehet az együttjárásnak, hogy jó, megalapozott döntéshez jussatok: valóban képesek lesztek-e évtizedeken át, sok terhet is hordozva, együtt haladni. Ehhez pedig meg kell ismernetek egymást.
A másik megismerése tanulás is (németül: kennenlernen). Meg kell tanulni a kommunikációt (sokat kell beszélgetni), és az önmegtartóztatást (!), amire a házasságban időnként nagy szükség van (betegség, utazás stb. esetén), és nem megy könnyen, „magától”.

„Meddig lehet elmenni a járás alatt? Ezt kérdezhetnénk a zuhatag fölött csónakázva is. Gyakorlatilag lehetetlen megmondani, hogy hol van az a határ, ahol még evezni bírunk a sodrás ellenében is.

forrás : http://biblia.hu/a_biblia_a_hazassagrol/egyutt_jarunk

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése