2012. október 6., szombat

„Nem várhatunk nagy emberek jövőképeire, mert kevés van belőlük. Saját magunknak kell meggyújtani kis tüzeinket a sötétben."

Az eltelt két napom fantasztikus volt és nagyon tanulságos, sokat kaptam és remélem adtam is. Részese lehettem a Common Purpose által szervezett Tűzgyújtók Konferenciájának. Megannyi előadó, résztvevő, MOHA ház, Budapest. Többek között négyen szintén megjelentünk a rendezvényen az MCC színeiben. Hosszasabb válogatás,utána olvasás és ajánlás után összeállítottam a programomat, hogy melyik előadások illetve előadók érdekelnek. Választásom a Nagyar Génius Program illetve a magyar tehetségsegítő szervezetek szövetségének alapítójára, Fuszek Csillára, a Kreater cég vezetőjére, Ágoston Lászlóra,a hihetetlen és fantasztikus Bátor tábor megalapítójára, Bátor Attilára,a TEDxDanubia elnökére, Mányai Csabára, és végül de nem utolsó sorban a Hallatlan Alapítvány vezetőjére, Bartos Pálra.



Többet között rámutattak, milyen fontos megtalálni az egyensúlyt, a kellő inspirációt ami kitart egy életen át, hogy fontos a kockázatvállalási képesség illetve a bizonytalanságtűrés, meglátni a problémát és a sok megoldási lehetőség közül a megfelelőt, feladni azt,amit leginkább szeretünk ,és tenni valamit civilen, a kiválóságot tisztelni, bármiféle legyen is az, hallottunk továbbá arról, hogy nagy bátorság kell a bizalomhoz, valamint azzal,hogy ha azt mondod : csináljuk meg, azzal kockázatot vállalsz. (de) Egy gondolat megvalósításánál NE a kudarc lehetőségét nézd. Feltettük a kérdést, hogy vajon mindenki tehetséges-e ? És azzal a példával gondolkodtatott el engem személy szerint Csilla, hogy a futballban is nem mindenki jó góllövésben, de mindenki megtalálja a számára tökéletes pozíciót- csatár, védő, kapus - és ott a maximumot képes nyújtani. -ide egy gondolat régebbről : ha te alma vagy, de körte akarsz lenni, lehetsz jó körte, de nem a legjobb. Viszont még mindig lehetsz a legjobb alma.
Fontos hangsúlyt kapott számomra a változás szó a konferencia alatt, és névtáblámra felírva jeleztem , igen, én ezért vagyok itt. A falra pillantva pedig megtaláltam a számomra leginspirálóbb idézetet :
A szokás mindennek megbarátkoztat, kivéve a változással.
Egy rövid kávé szünet, néhány beszélgetés után következett László előadása, szintén elgondolkodtató és mindenképpen elraktározandó gondolatokkal a társadalmi innovációról, és a jövőben megvalósítható ötletekről. Fontos : rezonáltatni az alapötletet .
Ezután következett Bátor Attila és a Bátortáborról való beszámolója. A téma hozzám személy szerint közel áll, nagyon érdekelnek a fogyatékkal élő gyerekek és az ő sorsuk. Az ő táboroztatásukba, programjaikba kaphattunk egy kis betekintést. Valamint maga a konferenciához való kapcsolódása a sebesség-időzítés kérdésében adott választ : ne akarjunk mindenhez azonnal érteni, fontos a csapatmunka, az ego hanyagolása egy civil szervezetben, a türelem fontossága, a kommunikáció mögötti értékes tartalom léte. ( ezt főképp a más szervezetek felé való közvetítés során ). A délután folyama során hallhattuk Csabát, aki kifejtette, milyen fontos az, hogy ne ragadjunk bele a sémákba, ami meghatározza a gondolkodásunkat. Illetve, ha van benned tűz, át tudod -e azt adni?Hajt-e valami belülről?




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése